(A szerző a Nézőpont Intézet elemzője.)
EKB: sok galamb héját győz?
Megtagadta gyermekét az euró atyja
Nehezebb lesz lopni, az is valami
Kína bevásárol és kioktat
(A szerző a Nézőpont Intézet elemzője.)
A valutatartalék a "a nép vére és izzadsága, amit arra használnak, hogy megmentsék belőle a falánk és lusta görögöket" - háborgott egy kínai blogger a pekingi kormány európai kötvényvásárlási tervei miatt. A bejegyzés heves hangvétele több érdekes tanulsággal is szolgál. Egyfelől jól érzékelteti, hogy a kínai közvéleményt is élénken foglalkoztatja, hogy mekkora szerepet vállal Peking az euróövezeti hitelválság megoldásában. Másrészt az ilyen jellegű bejegyzések tömeges megjelenése arra is utal, hogy a pártvezetés immár nem ignorálhatja teljes mértékben az európai befektetésekkel kapcsolatos lakossági ellenállást.
Korai még az eurót temetni
Háborús fenyegetés Európában
(A szerző kultúrakutató, publicista)
Minden görög agyhalott?
(A szerző filozófus, újságíró.)
Az angolok az új németek?
(A szerző újságíró, a Világgazdaság munkatársa.)
Mindenki mindenki ellen
(A szerző a Nézőpont Intézet elemzője.)
A lengyelt odaengedik, ahová Matolcsyt nem
(A szerző újságíró, a Világgazdaság munkatársa)
Montenegrót kizárják az eurózónából
(A szerző újságíró.)
Kéretlen jótanácsok Sorostól Berlinnek
(A szerző a Nézőpont intézet elemzője.)
Soros György nemrég a Handelsblattban közölt véleménycikkével ejtette szerét a német válságkezelő gazdaságpolitika immár menetrendszerű szapulásának. A magyar származású nagybefektető a közös eurókötvények minél gyorsabb bevezetését sürgette, illetve az ezzel kapcsolatos német tétovázást kárhoztatta. Néhány napja pedig hasonló stílusú írást jelentetett meg Gordon Brown volt munkáspárti brit kormányfő, aki szintén a németek válságban játszott negatív szerepének ecsetelésével keltett hangulatot.
Minden hatalmat az okosoknak!
(A szerző az Index újságírója és e blog szerkesztője.)
A szigor még nem menti meg az eurót
(A szerző közgazdász.)
Az euró válságát az okozta, hogy a monetáris unió a tagállamok fiskális integrációja nélkül jött létre - hallani mostanában egyre többször. Ezek a hangok a megoldást is a fiskális integráció erősítésében látják, ami nagyjából két dolgot jelentene: 1) Brüsszel sokkal több adót szedne be és osztana újra a tagállamok között, és/vagy 2) szigorúbban ellenőrizné a nemzeti kormányok költekezéseit. De vajon tényleg ez lenne a megoldás? Valójában ilyen szintű fiskális integráció még a sok tekintetben mintaként szolgáló Egyesült Államokban sincs, és elméletileg sem világos, hogy mitől tudna segíteni.
Bosznia az EU kapujában
(A szerző újságíró.)
Alfonz király rozsdás kardja
(A szerző a Nézőpont Intézet elemzője.)
Mit ér egymillió aláírás?
A kényelem ára
(A szerző újságíró, az Index gazdaság rovatának vezetője)
A láthatatlan lobbisták árnya
A látszat ellenére továbbra sem tesz érdemi lépéseket a brüsszeli bürokrácia a lobbisták tevékenységének átláthatóvá tételére. Így az EU-s döntések üzleti és ipari befolyásolása továbbra is érdemi kontroll nélkül zajlik.
Jól betolták a görög falovat Brüsszelbe
(A szerző újságíró, a Világgazdaság munkatársa)
Csúnya pofont kapott az EU a görögöktől, és nincs garancia arra, az eddig alkalmazott módszerek megoldást jelenthetnek-e a déli ország adósságválságára, vagy akár a valutaunió megmentésére.
Fegyverszünet a balkáni hidegháborúban
(A szerző újságíró)
Meggysör, mergez, Magritte
(A szerző a Manager Magazin egykori főszerkesztő-helyettese, jelenleg compliance officer a MÁV-nál.)
"Brüsszelbe mentek?" De hát ott nincs semmi" - reagált ijedten egy mostanában szintén keveset utazó barátom arra az információra, hogy kicsi fiúnkat végre hátrahagyva, egy hosszú hétvégére a belga fővárosba indulunk. Dehogyis nincs, válaszoltam magabiztosan, hiszen legalább tízszer jártam már ott, ebből kilencszer hivatalosan, biztos voltam tehát benne, hogy minimum egy hétvégét megér ez a város. Ottjártunkkor azonban feketén-feherén kiderült, hogy még többet is. De miért is gondolja mindenki úgy, hogy Brüsszelbe csak munka miatt lehet utazni?
Stresszes idők
(A szerző újságíró, az Energiaklub külső szakértője.)
Ez a hetes, nem az a hetes - mondja a magyar atomlobbi felkent apostola egy fórumon, sajátos számelméleti alapját adva annak, hogy miként is kellene a fukusimai hetes szintű balesetet látnunk. Matematikai relativizmusa, mely a "közvélemény megnyugtatását" célozza, annak a pronukleáris hatalmi csoportnak az érdekeit szolgálja, amely már alig várja, hogy építhessen Pakson. Ő pontosan tudja, hogy az igazi csatát a propaganda frontján vívják: a gondosan megválasztott szavaknál nincs erősebb fegyver. Érvei mögött azonban felsejlik az aggódás, hisz ez a nem-is-az-a-hetes a lehető legrosszabbkor jött. Az atomenergia anti-reneszánszának rémét hozta el mindazok számára, akik továbbra is töretlenül és teljes szívvel hinni akarnak a nukleáris ipar mindenre megoldást kínáló üdvében.
Az Origón hét éve jelent meg az első véleménycikk
(Az szerző az [origo] főszerkesztője.)
Az [origo] - a lap, amelynek dolgozom - 2004. május 1-én kivételt tett egy maga felállította műfaji szabályával: szerkesztőségi állásfoglalásban örült Magyarország EU-csatlakozásának. Mit örült, lelkesedett! Elég kínos egy szerkesztőségnek egy hivatalosan is támogatott ügyet ilyen hőfokon ünnepelnie. Nekem is eszembe jutott Zelk Zoltán bárgyú Aranycsapat-csasztuskája, Carlos Peublának az agrárreformot propagáló bolerója (azt legalább a zene menti) és sok más ijesztő példa, de ma is azt gondolom, hogy ez az eset más, nem ciki, nincs rajta mint restellni.
Játékból svédkedni
(A szerző európai unió szakirányos hallgató.)
Április 16-a, szombat. Öltönyt és kosztümöt viselő fiatalok várakoznak türelmetlenül a Corvinus Egyetem második emeletén. Elegáns öltözetükből kiindulva a be nem avatottak talán azt hihetik, hogy vizsgára készülnek. Minden az egyetemi életben kicsit is jártas egyén azonban tudja, hogy a félév ezen időszakában még nincsen vizsga. Nappali tagozatosak lévén pedig a szombati tanóra sem jöhet szóba. Vagy mégis?
Európa agyatlanul autózik
(A szerző újságíró. Három éve dolgozik Brüsszelben, jelenleg a HVG tudósítója, és e blog állandó szerzője.)
Kuruckodunk vagy számolunk?
Szerbia orosz engedéllyel menne az EU-ba
(A szerző újságíró.)
Hogy Szerbia nem csupán földrajzi értelemben európai állam, az nem szorul különösebb magyarázatra. A szerb sajtóban népszerű közhely, hogy a délszlávok hamarabb éltek az Európai Unióban, mint hogy az egyáltalán létrejött volna, és némi igazságtartalma talán van is ennek az egyébként demagóg megállapításnak.
Kéne 40 mp. az osztrigák halálozásáról!
(A szerző újságírónak készül.)
Huszonhét fejjel nehéz mozogni
(A szerző újságíró. Három éve dolgozik Brüsszelben, jelenleg a HVG tudósítója, és e blog állandó szerzője.)
Történelmi lépésként üdvözölte a közös szabadalmi rendszer alapjainak letételét az Európai Tanácsban a témáról folyó tárgyalásokat vezető Cséfalvay Zoltán államtitkár. Több európai lap szerint az unió egyik alapvető problémájának a jellegzetes példája az egységes európai szabadalom tervezgetése, amin már lassan ötven éve gondolkodnak.
Pályázatokba zárt világmegváltás
(A szerző szociológus, az MTA Gyerekszegénység Elleni Program közoktatási szakértője)
Így folynak el az EU milliárdjai Magyarországon
(A szerző közgazdász, a komplex térdégfejlesztéssel foglalkozó HappyBike Kft. projektvezetője.)
Több mint tíz éve dolgozunk projektvezetőként számos, az NFÜ, az MVH és az NKTH által támogatott projektben különböző területeken. Munkáink jelentős részét térségfejlesztési pályázatok teszik ki, így elsősorban az ott tapasztalt anomáliákról és azok elszomorító mellékhatásairól írok. Azonban az ott tapasztalható jelenségek egy része a teljes pályázati rendszerre érvényes.
Az euró ellen fogadni nem érdemes
(A szerző újságíró, az Index gazdaság rovatának vezetője)
Ha 1,30 fölé megy az euró-dollár kurzus, annak beláthatatlan következményei lesznek, mondta egy jónevű elemző 2006 tavaszán, a világgazdaság egyensúlyának megborulásának veszélyét felvetve. Az akkor sokak által osztott gondalatmenetet nem érdemes most elismételni, de semmiképp nem azért, mert ne lett volna logikus, tényekkel és érvekkel megalapozott. Egyszerűen csak nem jött be. Nem sokkal később a dollár simán átvitte az 1,30-at, aztán jött egy ezzel távolról sem összefüggő válság, azóta a kurzus már 1,60 felett is járt.
Csak egy oui meg egy ja kell
Túl puha Európa a lángoló araboknak
(A szerző újságíró. Három éve dolgozik Brüsszelben, jelenleg a HVG tudósítója.)
Meló Írben
(A szerző történész és szerencselovag.)
"Hazudni kell. Te magyar történész vagy, neked ez menni fog, ez a szakmád!" - bíztatott egyik jólelkű ismerősöm, amikor az ír munkavállaláshoz szükséges hivatalos adminisztráció elintézése felől érdeklődtem. Ki gondolta volna, hogy ezzel megtaláltuk a közös pontot a történészekben és a tinédzser leánykákban! És valóban, a magyar bürokráciához képest minden meglepően könnyedén ment, az ír hivatalnokok még csak virágnyelven sem fejezték ki kételyeiket állítólagos személyi körülményeimmel kapcsolatban.
Dől a kínai pénz Európába
(A szerző a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, a Sinológiai Szemle vezető szerkesztője.)
Románia csalatkozása
(A szerző nagyváradi író, filozófus. Jelenleg Tőkés László EP-képviselő irodavezetője és a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa.)
A cím nem elütés, Romániában nagyban megy a szájkaraté azon hír erősödése kapcsán, hogy csúszhat a schengeni övezethez való csatlakozás. A huszonkétmilliós ország (államfői adat 2011-ből) 2007-ben nyert felvételt az Európai Unióba, azóta is ezen hüledezik a romániai européer [!] értelmiség, nagyon nem értették, hogy miért volt jó az EU-nak a szerintük elsietett és formális integráció.
Orbánéknak jófejnek is kell tűnniük
(A szerző újságíró. Három éve dolgozik Brüsszelben, jelenleg a HVG tudósítója.)
Tagok vagyunk? És akkor mi van? - teheti fel a kérdést cinikusan Orbán Viktor és csapata, amikor alig burkoltan üzeni a magyaroknak Európáról: az egy köldöknéző, a demokratikus politikai korrektség csapdájában vergődő, múltba révedő közösség, amely aligha tarthat lépést a felülről vezérelt, feltörekvő óriásokkal. Például Kínával vagy Oroszországgal.
Jó olvasást!
Ez a blog személyes hangvételű írásokat, véleményeket meg elemzéseket gyűjt az Európai Unióról, és vele összefüggésben Magyarországról. Egy háromfejű, huszonhéttestű, jogszabályhalmokat gyártó nemzetközi szervezethez nyilván nehéz személyesen kötődni. Mégis itt ez a blog, hogy mutassa, a tagságból átélhető dolgok következnek. Akár világpolitikai dilemmák, akár pedig olyanok, hogy valaki elment Írországba egy rákászhajóra pénzt keresni.
A cél olyan írások közlése, amelyek önmagukban is érdekesek és fontosak, és nem azért készültek, hogy legyenek még karakterek az EU-ról az interneten. Nyilván közben ott lappang az a program is, hogy a posztokon keresztül világos legyen, hogy az EU dolgai körbevesznek. Hiszen tagok vagyunk.
Utolsó kommentek