A szerző közgazdász, az MTA kutatója

Spanyolország Európa egyik legszerethetőbb országa lett az elmúlt évtizedekben. Nemcsak a lenyűgöző foci- és kosárválogatottat csodáltuk a kontinens többi részén, hanem a válság előtti látványos jóléti felemelkedést is. A spanyol gazdasági eredményeket, amelyek alig húsz év alatt, azaz történelmi léptékkel mérve igen rövid távlatban érdemi életszínvonal-emelkedést hoztak. Spanyolország az 1986-os uniós csatlakozást követő húsz év során egy főre jutó GDP-ben az európai átlaghoz, vagy éppen a kulturális hasonlóság okán gyakran természetes referenciapontnak tekintett Olaszországhoz képest mintegy 20 százalékpontos fejlettségi lemaradást hozott be.

A szerző elemző

Brüsszel soha nem ijedt meg a merész, akár nyilvánvalóan teljesíthetetlen határidők megnevezésétől. Elég csak a különböző nagybetűs "stratégiákban" megfogalmazott céldátumokra gondolni, amikor egy szocialista tervgazdasághoz hasonlóan próbálják meg előírni, hogy egy adott időpontig mennyire legyen versenyképes, fejlett, nyitott stb. az EU gazdasága. Úgy tűnik, az új uniós szuper-bankfelügyelettel is ez a helyzet.

A szerző a HVG brüsszeli tudósítója

Tényleg kutyakozmetikákat, Elton John-koncertet, az angol királynőt és havi sok ezer euróért unatkozó eurokratákat kell finanszírozniuk a tagállamoknak úgy, hogy közben tombol a válság? Végső fázisba került a következő hétéves közös költségvetés vitája - de mire jutnak egymással a tagállamok az ökölharcban?

A szerző a Takarékbank vezető elemzője

A globális pénzügyi és gazdasági válság kezdete óta jelentősen csökkent Magyarországon a pénzintézetek által kihelyezett hitelállomány. Mind a vállalatok, mind a háztartások több hitelt törlesztenek, mint amennyit felvesznek. A hazai hitelezés csökkenése meghaladja a régióban és az Európai Unióban megfigyelt mértéket; a legtöbb országban az elmúlt másfél évben már lassú növekedést mutatott az újonnan kihelyezett hitelek mennyisége.