tagokvagyunk

A szerző elemző

"Önmagában az udvariasság nem elég ahhoz, hogy a kínaiaktól megkapjuk, amit szeretnénk"-hangzott el a múlt heti EU-Kína-csúcson Karel De Gucht intése. Az uniós kereskedelmi biztos szerint mindkét fél nyilvánvalóan a saját egyedi érdekeit tartja szem előtt, és Európa számára az a legfontosabb, hogy egy közös hangon fogalmazza meg ezeket. Ez a feddéssel felérő megjegyzés elsősorban azokra a különleges partnerségi kapcsolatokra vonatkozik, amelyeket egyes tagállamok bilaterális alapon működtetnek Pekinggel, esetenként nemzeti érdekeiket a közös tagállami szempontok elé helyezve. Persze ez elsősorban Németországnak szólt, de nem az EU legnagyobb gazdasága az egyetlen, ahol Kína fogadókészséget találhat "különutas" megoldásokra vagy legalábbis véleményekre.

A szerző a Mandiner főszerkesztő-helyettese, külpolitikai újságíró

"Nincs rá étvágy a társadalomban" - válaszolja Ingvild Nass Stub norvég külügyi államtitkár egy napfényes novemberi reggelen Oslóban arra a kérdésünkre, mi a helyzet a norvég EU-csatlakozás lehetőségével. Hiába van ugyanis a két legnagyobb politikai erő, a baloldali Munkáspárt és a jobboldali Konzervatív Párt elvben a csatlakozás mellett, a norvég társadalom nem kér az Európai Unióból. Így, bár nyolc év baloldali kormányzás után épp az elmúlt hetekben alakult meg a jobboldali kormány, a csatlakozás borítékolhatóan ezután sem lesz napirenden. Igaz, ennek ellenére egyre inkább szervesül az EU-norvég viszony, amiből egész Európa profitál. Norvégia Európa tagja, tagság nélkül is.

A szerző újságíró

"Tényleg komolyan gondolja az Európai Unió, hogy felveszi Bulgáriát tagjai sorába?" A nem túl biztató kérdést Helmut Schmidt egykori német kancellár tette fel a kilencvenes évek derekán, és a veterán szociáldemokrata őszinte megrökönyödése - mivel már régen nem volt aktív politikus - inkább volt tekinthető retorikai kérdésnek, semmint "politikacsináló" megjegyzésnek. Ez jutott eszembe olvasva, hogy a holland liberális kormánypárt, a Szabad Demokrata Néppárt (Volkspartij voor Vrijheid en Democratie, VVD) nem ért egyet az Európai Bizottság 2012 után a közelmúltban megismételt javaslatával, miszerint adják meg Albániának a hivatalos tagjelölti státust.

A szerző közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem docense

Széles az egyetértés abban, hogy az európai integráció válaszút előtt áll: vagy továbbhalad a fiskális és politikai unió felé, vagy szétesik. A lavírozás tartósan nem járható út. Érdemes megvizsgálni az elmúlt évek válságkezelését: milyen hibákat vétettünk? És még inkább: hogyan tudjuk elkerülni ezek megismétlődését?