A szerző újságíró
A londoni kormány 32 tanulmányban kívánja bemutatni, milyen hatással volt az országra az EU-ban töltött négy évtized. Receptként szolgál-e Magyarország számára a britek által alkalmazott módszer, az EU-tagság átvilágítása?
A szerző újságíró
A londoni kormány 32 tanulmányban kívánja bemutatni, milyen hatással volt az országra az EU-ban töltött négy évtized. Receptként szolgál-e Magyarország számára a britek által alkalmazott módszer, az EU-tagság átvilágítása?
A szerző a Political Capital Institute igazgatója, a Reflection Group (New Pact for Europe) tagja
Ha Magyarország és az Európai Unió konfliktusáról lehántjuk a rárakódott retorikai rétegeket, az adott polémián jelentőségében messze túlmutató dilemmához érkezünk. Nem csak az a kérdés ugyanis, hogy mi a helyes stratégia az EU részéről, amennyiben úgy érzi, egy tagállam szisztematikusan megsérti az unió alapértékeit. Ez egy általánosabb problémához vezet el: miként viszonyulnak az unió döntéshozói a "demokratikus deficitekhez", jelentkezzenek azok tagállami vagy uniós szinten.
A szerző újságíró
A magyar miniszterelnök előbb a horvát televízióban, aztán az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján, majd pedig az Európai Parlamentben beszélt az integráció és Magyarország viszonyáról. A feltűnően kombattáns vélemény masszív euroszkeptikus kritikát tartalmaz. Középpontjában Magyarország szuverenitása áll, amelyet meg kell védeni az Európai Unióval szemben. Orbán szerint Magyarország - eltérően az EU számos tagállamától - sikeresen száll szembe a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság hatásaival, és éppen ezért a kormány nem kér az Európai Bizottság gazdasági ajánlásaiból.
A szerző a BruxInfo főszerkesztője
A negyedik alkotmánymódosítás új helyzetet teremtett az Európai Unió és az Orbán-kormány között két és fél éve zajló kötélhúzásban. A hangsúly a normális üzemmódnak tekinthető kötelezettségszegési eljárásokról egyre inkább a jogállamiság elveinek vélt magyarországi megsértésére (illetve ennek veszélyére), és - ami ennek következménye lehet - az uniós zsargonban "nukleáris opciónak" is nevezett EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás egyre nyíltabb mérlegelésére tevődik át. És bár még mindig több érv szól az "atombomba" bevetése ellen, mint mellette, ennek a lehetőségét már sem az uniós, sem a magyar térfélen nem zárják ki kategorikusan.
Utolsó kommentek