tagokvagyunk

A szerző a Mandiner főszerkesztő-helyettese, külpolitikai újságíró

Nem mondhatjuk, hogy a tizennégyes év kellemes asszociációkat hív elő az Európáról - és Európában - gondolkodók számára. A száz évvel ezelőtt, 1914-ben kitört nagy háború maga alá temette Európa boldog békeidejét, a kontinens népeinek addig meglévő, kicsattanó optimizmusát és a jövőbe vetett kitartó hitüket. Az I. világháború egyes megközelítések szerint nem is 1918-ig, hanem 1945-ig tartott. De ha távlatokban gondolkodunk, nyugodtan ide írhatjuk 1957-et, a Római Szerződés aláírásának dátumát; 1989-et, a kommunizmus európai bukásának évszámát; vagy az 1992-es évet, az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződés aláírásának idejét. Vagy ide sorolhatnánk az azóta megkötött számos egyéb szerződést és egyezményt is, amelyek legvégső soron mind azt a célt szolgálták, hogy ezt a huszadik században önmagát többször is összekaszaboló, ősi civilizációja ellenére némiképp ön- és közveszélyes kontinenst megóvják saját rosszabbik énjétől. A látszat ellenére ugyanis a politikailag korrekt, bürokratikusan körülményes, kiszámíthatóan szürke felszín alatt ott kavarognak azok a tagállamok közötti politikai, gazdasági és kulturális feszültségek, amelyek egy bizonyos ponton túl újra szétvethetik az így is akadozó európai integrációt.

A szerző újságíró

A magyar miniszterelnök előbb a horvát televízióban, aztán az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján, majd pedig az Európai Parlamentben beszélt az integráció és Magyarország viszonyáról. A feltűnően kombattáns vélemény masszív euroszkeptikus kritikát tartalmaz. Középpontjában Magyarország szuverenitása áll, amelyet meg kell védeni az Európai Unióval szemben. Orbán szerint Magyarország - eltérően az EU számos tagállamától - sikeresen száll szembe a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság hatásaival, és éppen ezért a kormány nem kér az Európai Bizottság gazdasági ajánlásaiból.

A szerző közgazdász, újságíró, e blog szerkesztője

Soha ilyen kevesen nem bíztak az EU intézményeiben, és soha nem volt ennyire alacsonyan a lakosságnak az unióval kapcsolatos szimpátiaindexe - derül ki az Eurobarométer legutóbbi felméréséből. Az EU népszerűsége a huszonhét tagország átlagában oda esett vissza, ahol a magyar mutató már egy bő éve található. A válság előtti állapothoz képest regisztrált óriási szimpátiacsökkenés veszélyezteti az unió nagyszabású céljait, a mélyülő integrációt.

A szerző elemző

Mi a közös Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének karácsonyi beszédében és a Brüsszel főterén felállított, karácsonyfának csúfolt neoncső-installációban? Az, hogy mindkettő szembeötlő plaszticitással mutatja meg az EU jelenlegi állapotát.