tagokvagyunk

A szerző elemző

"Önmagában az udvariasság nem elég ahhoz, hogy a kínaiaktól megkapjuk, amit szeretnénk"-hangzott el a múlt heti EU-Kína-csúcson Karel De Gucht intése. Az uniós kereskedelmi biztos szerint mindkét fél nyilvánvalóan a saját egyedi érdekeit tartja szem előtt, és Európa számára az a legfontosabb, hogy egy közös hangon fogalmazza meg ezeket. Ez a feddéssel felérő megjegyzés elsősorban azokra a különleges partnerségi kapcsolatokra vonatkozik, amelyeket egyes tagállamok bilaterális alapon működtetnek Pekinggel, esetenként nemzeti érdekeiket a közös tagállami szempontok elé helyezve. Persze ez elsősorban Németországnak szólt, de nem az EU legnagyobb gazdasága az egyetlen, ahol Kína fogadókészséget találhat "különutas" megoldásokra vagy legalábbis véleményekre.

A szerző elemző

Az EU és Kína kapcsolata olyan, mint egy érdekházasság, de a háttérben mindig ott sustorognak a válóperes ügyvédek - jellemezte Brüsszel és Peking viszonyát korábban a Deutsche Welle egyik tudósítása. Ez a helyzet a Kínai Kommunista Párt élén nemrég lezajlott vezetőcserék hatására aligha fog alapvetően megváltozni. A november eleji párkongresszuson hozott személyi döntések alapján nem érdemes óriási reformlendületre számítani, mivel az ülést megelőző belső hatalmi harcok során sikerült megakadályozni egy tényleges generációváltást.

(A szerző a Nézőpont Intézet elemzője.)

A valutatartalék a "a nép vére és izzadsága, amit arra használnak, hogy megmentsék belőle a falánk és lusta görögöket" - háborgott egy kínai blogger a pekingi kormány európai kötvényvásárlási tervei miatt. A bejegyzés heves hangvétele több érdekes tanulsággal is szolgál. Egyfelől jól érzékelteti, hogy a kínai közvéleményt is élénken foglalkoztatja, hogy mekkora szerepet vállal Peking az euróövezeti hitelválság megoldásában. Másrészt az ilyen jellegű bejegyzések tömeges megjelenése arra is utal, hogy a pártvezetés immár nem ignorálhatja teljes mértékben az európai befektetésekkel kapcsolatos lakossági ellenállást.

(A szerző a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, a Sinológiai Szemle vezető szerkesztője.)