tagokvagyunk

A szerző elemző

Az elmúlt egy hétben kis túlzással szinte minden napra jutott egy amerikai nagykövet, akit berendeltek valamelyik külügyminisztériumba. A sort a franciák kezdték, aztán jöttek a németek, most hétfőn pedig már a spanyolok is. Az NSA körüli, egyre dagadó lehallgatási botrány természetesen a csütörtök-pénteki EU-csúcsot is uralta, pedig éppenséggel enélkül is lett volna miről beszélgetni.

A szerző elemző

Az egyik legviccesebb momentum a néhány napja beharangozott EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalások kapcsán, hogy rögtön arról is elkezdtek elmélkedni, ki mindenkinek a hivatali idejébe kellene beleférjen az egyeztetések eredményes lezárása. Itt van mindjárt Karel De Gucht uniós kereskedelmi biztos, akinek már csak két év maradt a megbízatásából. Vagy José Manuel Barroso bizottsági elnök, akinek szintén. Barack Obama amerikai elnök esetében valamivel lazább a helyzet: az ő mandátuma csak 2016-ban jár le.

A szerző az Origo újságírója, jelenleg washingtoni tudósítója

Az amerikaiak életmódja volt a téma, és a beszélgetés albán résztvevője azon szörnyülködött, hogy milyen unalmas életet élnek itt, az Egyesült Államokban az emberek. Mindenki mindig rohan a munkába, mindenki autózik, ha pedig otthon vannak, akkor is bezárkóznak. Közbevetettem, hogy nekem nagyon más tapasztalataim vannak (éppen azt látom, hogy a kávézók, a parkok, az éttermek mindig tele vannak), de az albán kolléga erősködött, hogy szerinte itt mindenki a munkába temetkezik, nem élvezik az emberek az életet, és pozitív ellenpéldaként a dél-európai országokat hozta fel. Ott szerinte nincs akkora rohanás, nem mindenkinek a pénzkeresésen jár az esze, és mindig szakítanak időt arra, hogy kiüljenek egy kávézó vagy kocsma teraszára.