tagokvagyunk

A szerző e blog szerkesztője

Másfél év után az idei második negyedévben ismét növekedési pályára állt az EU és az eurózóna gazdasága. Ráadásul a déli periférián az egy éve esésnek indult hozamfelárak stabilizálódtak, minimálisra mérsékelve az ellenőrizetlen csőd esélyét. Mindezek fényében akár meglepő is lehet, hogy egyre több olyan elemzés lát napvilágot, amely szerint a perifériaországok adóssága továbbra is fenntarthatatlan. Többen elkerülhetetlennek tartják az adósságrendezést, és annak módozatait kutatják. Akkor tehát mégsincs túl az euróövezet a válságon?

A szerző elemző

A japánokat valaha Ázsia poroszainak is nevezték a 19. század második felében kezdődött, erősen német mintákat követő, látványos gazdasági fejlődéssel összefüggésben. Ma viszont Olaszországgal kapcsolatban lehet hallani olyan véleményeket, hogy japán sémákat idéz gazdasági folyamatainak alakulása. Sajnos ez utóbbi párhuzam egyáltalán nem hízelgő. Ebben az esetben ugyanis a japán modell a tartós recessziót és a kezelhetetlen magasságban rögzülő államadósság-állományt jelenti.

A szerző közgazdász, újságíró, e blog szerkesztője

A ciprusi parlament március 19-én este elutasította a bankbetétadót, bizonytalan és veszélyes helyzetet teremtve ezzel a szigetországban. Egyelőre nem látszik a megegyezés a hitelező Trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) és a ciprusi hatóságok között, de akármelyik lehetséges opció valósul is meg, az unió egyik miniállamában nagyon nehéz évek következnek. De vajon van-e reális veszélye annak, hogy a ciprusi incidens átterjedhet más országokra? Felbomolhat-e emiatt az euróövezetet? Kell-e reálisan tartani attól, hogy a ciprusi bankbetétadó Magyarországon is felüti a fejét, az unortodoxia újabb megnyilvánulásaként?

A szerző közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense

Aznap reggel, amikor a közrádióban a miniszterelnök bejelentette, hogy Matolcsy György váltja Simor Andrást a Magyar Nemzeti Bank élén, megismerhettünk kettőt is azon pillérek közül, amelyekre a magyar kormány jövendő gazdaságpolitikája épül majd. Az egyik prioritás az lesz, hogy az államadósság finanszírozásába egyre növekvő arányban kell bevonni a lakosságot és a többi hazai befektetőt, a másik pedig az, hogy folytatódni fog az adórendszer átalakítása és tovább nő a fogyasztást terhelő adók súlya. Ezek a pillérek azonban eleve roskatagok, és ráadásul laza talajba lesznek lecövekelve.