tagokvagyunk

A szerző közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem docense

Egyre több helyről halljuk, hogy a válságnak Európában is vége, a kilábalás jelei mutatkoznak. Az EU Tanácsának 2013. decemberi csúcsértekezletén sikerült megállapodni az egységes bankszanálási mechanizmusról (Single Resolution Mechanism - SRM), amely érdemi lépés az évek óta tervezett, és az euróövezeten belüli pénzügyi kockázatok terítésére hivatott bankunió létrehozásában. Az eurózóna gazdasági hangulatindexe 2013 decemberében további növekedést mutatott, és - az immáron több mint egy éve tartó emelkedési pályán - végre újra elérte hosszú távú átlagát (100 pont), amire 2011. június óta nem volt példa. Az EU egészére vonatkozó hasonló index nagyobb növekedési dinamikával 103,5 pontra emelkedett év végére. Nem túl rózsás a kép?

A szerző közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem docense

December 17-én megalakult az új német kormány. Ezt a fejleményt nyilvánvalóan meg kellett várni ahhoz, hogy bármit megtudjunk az új (harmadik) Merkel-kormány európai integrációt illető terveiről. Erre a kancellár beiktatása után hamar sor is került.

A szerző újságíró

Felzúdulást keltett Európában Nagy-Britannia azon terve, hogy a jövőben korlátozza az unió "új" tagállamaiból érkező bevándorlók számát. Az elképzelés nemcsak az érintett országokban váltott ki ellenérzést, de az Európai Bizottságnál (EB) is azonnal bekapcsolt a vészjelző. Éppen Andor László, az EB foglalkoztatottságért, szociálpolitikáért és társadalmi befogadásért felelős magyar tagja akasztott látványosan bajuszt David Cameron brit kormányfővel, állítva, hogy London bevándorlásellenes érvei gyenge lábon állnak. Brüsszel nem tagadja, hogy a nyitott határok és a szabad munkavállalás visszaélésekre is alkalmat adnak, azonban szerinte ez nem ért el kritikus tömeget, és különben is, megfelelő államigazgatási eszközökkel kezelhető. A bevándorlók beilleszkedésének elősegítésére ráadásul közösségi pénzforrás is rendelkezésre áll, hiszen erre a célra felhasználható az Európai Szociális Alap.

A szerző újságíró

"Tényleg komolyan gondolja az Európai Unió, hogy felveszi Bulgáriát tagjai sorába?" A nem túl biztató kérdést Helmut Schmidt egykori német kancellár tette fel a kilencvenes évek derekán, és a veterán szociáldemokrata őszinte megrökönyödése - mivel már régen nem volt aktív politikus - inkább volt tekinthető retorikai kérdésnek, semmint "politikacsináló" megjegyzésnek. Ez jutott eszembe olvasva, hogy a holland liberális kormánypárt, a Szabad Demokrata Néppárt (Volkspartij voor Vrijheid en Democratie, VVD) nem ért egyet az Európai Bizottság 2012 után a közelmúltban megismételt javaslatával, miszerint adják meg Albániának a hivatalos tagjelölti státust.

A szerző közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem docense

Széles az egyetértés abban, hogy az európai integráció válaszút előtt áll: vagy továbbhalad a fiskális és politikai unió felé, vagy szétesik. A lavírozás tartósan nem járható út. Érdemes megvizsgálni az elmúlt évek válságkezelését: milyen hibákat vétettünk? És még inkább: hogyan tudjuk elkerülni ezek megismétlődését?