A szerző a Political Capital Institute igazgatója, a Reflection Group (New Pact for Europe) tagja
Ha Magyarország és az Európai Unió konfliktusáról lehántjuk a rárakódott retorikai rétegeket, az adott polémián jelentőségében messze túlmutató dilemmához érkezünk. Nem csak az a kérdés ugyanis, hogy mi a helyes stratégia az EU részéről, amennyiben úgy érzi, egy tagállam szisztematikusan megsérti az unió alapértékeit. Ez egy általánosabb problémához vezet el: miként viszonyulnak az unió döntéshozói a "demokratikus deficitekhez", jelentkezzenek azok tagállami vagy uniós szinten.
Nem hatékony az EU a populizmus ellen
Mit kezdjünk a szuverenitásunkkal?
A szerző újságíró
A magyar miniszterelnök előbb a horvát televízióban, aztán az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján, majd pedig az Európai Parlamentben beszélt az integráció és Magyarország viszonyáról. A feltűnően kombattáns vélemény masszív euroszkeptikus kritikát tartalmaz. Középpontjában Magyarország szuverenitása áll, amelyet meg kell védeni az Európai Unióval szemben. Orbán szerint Magyarország - eltérően az EU számos tagállamától - sikeresen száll szembe a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság hatásaival, és éppen ezért a kormány nem kér az Európai Bizottság gazdasági ajánlásaiból.
Utoljára a kettős mércéről?
A szerző a BruxInfo főszerkesztője
Bár kettőt még aludni kell a hivatalos döntésig, az Európai Bizottság szerdán arra készül, hogy a 2004 óta a túlzott mértékű államháztartási hiány miatt Magyarországgal szemben folyó eljárás megszüntetését javasolja. Brüsszel pozitív jelzése után értelmét veszti az a vád, hogy a testület és általában az EU megint kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben.
Ugasson, vagy harapjon az EU őrkutyája?
A szerző a BruxInfo főszerkesztője
A negyedik alkotmánymódosítás új helyzetet teremtett az Európai Unió és az Orbán-kormány között két és fél éve zajló kötélhúzásban. A hangsúly a normális üzemmódnak tekinthető kötelezettségszegési eljárásokról egyre inkább a jogállamiság elveinek vélt magyarországi megsértésére (illetve ennek veszélyére), és - ami ennek következménye lehet - az uniós zsargonban "nukleáris opciónak" is nevezett EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás egyre nyíltabb mérlegelésére tevődik át. És bár még mindig több érv szól az "atombomba" bevetése ellen, mint mellette, ennek a lehetőségét már sem az uniós, sem a magyar térfélen nem zárják ki kategorikusan.
Kevesebbet költ az EU külföldi segélyekre
A szerző közgazdász, az MTA kutatója
Politikusok, szakértők és állampolgárok egyaránt hajlamosak elfeledkezni arról, hogy az Európai Unió nem csupán gazdasági és politikai társulás, hanem értékközösség. Az európai értékek része a nélkülöző, a létbiztonság hiányát megélő embertársaink iránti szolidaritás is. Ez pedig nem merül ki hangzatos deklarációkban, hanem tényleges szolidaritást jelent a szegényekkel. Vagyis praktikus pénzügyi terminusokban azt, hogy a tehetősebbek megtermelt jövedelmük egy részét arra fordítják, hogy az elesettek, a kiszolgáltatottak, általában a szegényebb térségekben élők helyzetén könnyítsenek. És nemcsak az unión belül, hanem azon kívül is, a nemzetközi segélyezés keretében.
Utolsó kommentek