tagokvagyunk

A szerző közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem docense

Egyre több helyről halljuk, hogy a válságnak Európában is vége, a kilábalás jelei mutatkoznak. Az EU Tanácsának 2013. decemberi csúcsértekezletén sikerült megállapodni az egységes bankszanálási mechanizmusról (Single Resolution Mechanism - SRM), amely érdemi lépés az évek óta tervezett, és az euróövezeten belüli pénzügyi kockázatok terítésére hivatott bankunió létrehozásában. Az eurózóna gazdasági hangulatindexe 2013 decemberében további növekedést mutatott, és - az immáron több mint egy éve tartó emelkedési pályán - végre újra elérte hosszú távú átlagát (100 pont), amire 2011. június óta nem volt példa. Az EU egészére vonatkozó hasonló index nagyobb növekedési dinamikával 103,5 pontra emelkedett év végére. Nem túl rózsás a kép?

A szerző közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem docense

Európa súlyos válságot él át, amelynek különböző stádiumai, rétegei voltak-vannak. A keresletélénkítésre épülő európai válságkezelés ahelyett, hogy helyreállította volna a növekedést, egyes európai országokban, különösen a periférián néhány év alatt közpénzügyi krízisbe csapott át. Az ennek kezelésére tett első lépések - amelyeket tömören megszorításoknak nevezünk - rövid úton politikai válságot okoztak az érintett államokban, és tulajdonképpen az EU szintjén is: az euroszkepticizmus rekordokat dönt, Európa új "beteg embere" maga az Európai Unió lett. Ráadásul a problémákat sem oldották meg: az európai növekedés nem állt helyre, a halvány pozitív kilátások ellenére sem. Végső soron Európa így intellektuális válságba is került a tekintetben, hogy miként oldja meg saját nehézségeit.

A szerző a Mandiner főszerkesztő-helyettese, külpolitikai újságíró

Viktorland vagy Viktoristan: az elmúlt időszakban alkalmanként hasonló szójátékokkal és karikatúrákkal lehetett találkozni a nemzetközi sajtóban a Viktorok vezette, nemzetközi kritikák kereszttüzébe került Magyarország, Románia és Ukrajna kapcsán. A vezetők közös keresztnevén és a mindhárom országot folyamatosan érő nyugati kritikák tényén kívül persze nagyon eltérő okok miatt jelenik meg feszültség az adott ország vezetése és az európai intézmények között. Victor Ponta sem érdemtelenül keltette fel a demokrácia éber őreinek figyelmét.

A szerző elemző

Az egyik legviccesebb momentum a néhány napja beharangozott EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalások kapcsán, hogy rögtön arról is elkezdtek elmélkedni, ki mindenkinek a hivatali idejébe kellene beleférjen az egyeztetések eredményes lezárása. Itt van mindjárt Karel De Gucht uniós kereskedelmi biztos, akinek már csak két év maradt a megbízatásából. Vagy José Manuel Barroso bizottsági elnök, akinek szintén. Barack Obama amerikai elnök esetében valamivel lazább a helyzet: az ő mandátuma csak 2016-ban jár le.

A szerző közgazdász, újságíró, e blog szerkesztője

Európai uniós tisztviselők, politikusok és elemzők sokszor dobálóznak nagy szavakkal. Idén a "politikai unió" és a "föderalizmus" kifejezés volt az aduász mint az integráció végső és belátható időn belül megvalósuló célja és értelme. A felszín alatti rétegeket megkaparva azonban kiderül, alig van valaki, aki tudja, hogy mit is értsünk politikai unió alatt.