tagokvagyunk

A szerző a BruxInfo főszerkesztője

Fölényes választási győzelme másnapján Angela Merkel szóban is megerősítette azt, amit az elemzők többsége már jó ideje jósol: a német kormány Európa-politikája a választások után sem fog változni. A kancellár szavainak belföldön sokkal kedvezőbb lesz a visszhangjuk, mint az ország határain túl. Főleg Berlintől délre ugyanis általában kritikus szemmel figyelik a Merkeltől a valutaövezeti válságkezelés során látott bűvészmutatványokat. Egy olyan Németországot szeretnének látni, amely kevesebbet pepecsel a bankunió létrehozásával; nem ragaszkodik olyan dogmatikusan a megszorításokhoz; és a belső kereslet élénkítésével kész kivenni a részét az eurózónán belül kialakult egyenlőtlenségek megszüntetéséből, de legalábbis mérsékléséből. A folytonosság ígérete most azt a csalódást keltő üzenetet hordozza számukra, hogy az égvilágon semmi sem fog változni.

A szerző e blog szerkesztője

Másfél év után az idei második negyedévben ismét növekedési pályára állt az EU és az eurózóna gazdasága. Ráadásul a déli periférián az egy éve esésnek indult hozamfelárak stabilizálódtak, minimálisra mérsékelve az ellenőrizetlen csőd esélyét. Mindezek fényében akár meglepő is lehet, hogy egyre több olyan elemzés lát napvilágot, amely szerint a perifériaországok adóssága továbbra is fenntarthatatlan. Többen elkerülhetetlennek tartják az adósságrendezést, és annak módozatait kutatják. Akkor tehát mégsincs túl az euróövezet a válságon?

A szerző elemző

Fény az alagút végén, reménysugár az adóssággödörben stb. Néhány meglehetősen kétes értékű gazdasági mutató már elég volt a hírérzékenyebb újságíróknak ahhoz, hogy a válság végéről kezdjenek el elmélkedni. Még a legutóbbi mini EU-csúcs résztvevőin is azt kérték számon egyesek, hogy az energiaárak letörése és a tökélyre fejlesztett adóbehajtás helyett vagy mellett miért nem inkább a "válság utáni" Európával foglalkoztak. Példás a derűlátásuk.

A szerző közgazdász, újságíró, e blog szerkesztője

Az EU egészében nem nőttek az egyenlőtlenségek a válság hatására, derül ki a napokban nyilvánosságra hozott Eurostat-adatokból. A legfrissebb, 2011-es számok azt mutatják, hogy vannak olyan országok, ahol a válság dacára még csökkentek is a különbségek, máshol viszont nagyon kinyílt az olló szegények és gazdagok között. Magyarországon 2010 után indult meg a polarizáció, de így is jóval az uniós átlag alatt maradt az egyenlőtlenség.

A szerző a BruxInfo főszerkesztője

Sokkoló bejelentéssel kell kezdenem: rég nem volt olyan soros uniós elnökség, amelynek annyira maga felé hajlott a keze, mint a mostaninak, az írekének. Dublin nem csinál belőle titkot, hogy a január elsején kezdődött féléves elnökségét - amely az ország EU-taggá válásának negyvenedik évfordulójára esik - a lehető legnagyobb mértékben ki szeretné használni saját gazdasági érdekeinek előmozdítására.