tagokvagyunk

A szerző a Political Capital Institute igazgatója, a Reflection Group (New Pact for Europe) tagja

Ha Magyarország és az Európai Unió konfliktusáról lehántjuk a rárakódott retorikai rétegeket, az adott polémián jelentőségében messze túlmutató dilemmához érkezünk. Nem csak az a kérdés ugyanis, hogy mi a helyes stratégia az EU részéről, amennyiben úgy érzi, egy tagállam szisztematikusan megsérti az unió alapértékeit. Ez egy általánosabb problémához vezet el: miként viszonyulnak az unió döntéshozói a "demokratikus deficitekhez", jelentkezzenek azok tagállami vagy uniós szinten.

A szerző újságíró

A magyar miniszterelnök előbb a horvát televízióban, aztán az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján, majd pedig az Európai Parlamentben beszélt az integráció és Magyarország viszonyáról. A feltűnően kombattáns vélemény masszív euroszkeptikus kritikát tartalmaz. Középpontjában Magyarország szuverenitása áll, amelyet meg kell védeni az Európai Unióval szemben. Orbán szerint Magyarország - eltérően az EU számos tagállamától - sikeresen száll szembe a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság hatásaival, és éppen ezért a kormány nem kér az Európai Bizottság gazdasági ajánlásaiból.

A szerző a BruxInfo főszerkesztője

"Csapataink harcban állnak". Ha a nemzeti érdekérvényesítésről van szó, a magyar miniszterelnöktől az ilyen és ehhez hasonló harcias szófordulatok nem idegenek. De mint tudjuk, a hadiszerencse forgandó. A magyar "hadaknak" mégis mintha a közelmúltban a szokásosnál több sikerélményben lett volna részük azon a tágas csatatéren, ahol most már évek óta változó intenzitású küzdelem folyik Budapest és az Európai Unió különböző (de nem az összes) intézményei között.

A szerző közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem docense

Európa súlyos válságot él át, amelynek különböző stádiumai, rétegei voltak-vannak. A keresletélénkítésre épülő európai válságkezelés ahelyett, hogy helyreállította volna a növekedést, egyes európai országokban, különösen a periférián néhány év alatt közpénzügyi krízisbe csapott át. Az ennek kezelésére tett első lépések - amelyeket tömören megszorításoknak nevezünk - rövid úton politikai válságot okoztak az érintett államokban, és tulajdonképpen az EU szintjén is: az euroszkepticizmus rekordokat dönt, Európa új "beteg embere" maga az Európai Unió lett. Ráadásul a problémákat sem oldották meg: az európai növekedés nem állt helyre, a halvány pozitív kilátások ellenére sem. Végső soron Európa így intellektuális válságba is került a tekintetben, hogy miként oldja meg saját nehézségeit.

A szerző újságíró

A négy esztendővel ezelőtti választásokon, a padlóra került gazdaságával Izland nemcsak egy liberális (formálisan ugyan szociáldemokrata és zöld) koalíció mellett voksolt, de egyúttal az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdését is jóváhagyta. A két párt ugyanis nem csinált titkot abból, hogy céljuk az uniós tagság, mert szerintük az ország történetének legsúlyosabb gazdasági-pénzügyi válságát sokkal enyhébben megúszták volna az euró oltalma alatt. Ezt a nézetet akkor még az izlandiak zöme is osztotta, különösen azok, akik hatalmas veszteséget könyveltek el pénznemük összeomlásával, mivel az izlandi háztartások is előszeretettel adósodtak el külföldi valutában. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott.