tagokvagyunk

A szerző a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója

Az EP 2012. február 16-ai állásfoglalásában az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságát (LIBE) kérte fel annak vizsgálatára, hogy az új alaptörvény és a magyarországi jogszabályi változások összhangban állnak-e az európai szerződésekben és az EU Alapjogi Chartájában foglalt alapjogokkal és értékekkel. Szeptember végén Budapesten járt egy tényfeltáró küldöttség, amely civil szervezetek képviselőivel is találkozott. Én is így kerültem kapcsolatba velük, mintegy háromnegyed órára.

A szerző a BruxInfo főszerkesztője, a Figyelő brüsszeli tudósítója

José Manuel Barroso kevés megnyilvánulásának volt olyan élénk visszhangja Magyarországon, mint az unió helyzetéről múlt héten az Európai Parlamentben mondott beszédének. A politikusnak arra a mondatára sokan felkapták a fejüket, amelyben "nemzetállamok föderációjaként" határozta meg azt a célt, amerre az EU-nak a következő években irányt kellene vennie. Mielőtt azonban bárki is frászt kapna Barroso jövőképétől, nem árt néhány dolgot tisztázni.

A szerző elemző

Brüsszel soha nem ijedt meg a merész, akár nyilvánvalóan teljesíthetetlen határidők megnevezésétől. Elég csak a különböző nagybetűs "stratégiákban" megfogalmazott céldátumokra gondolni, amikor egy szocialista tervgazdasághoz hasonlóan próbálják meg előírni, hogy egy adott időpontig mennyire legyen versenyképes, fejlett, nyitott stb. az EU gazdasága. Úgy tűnik, az új uniós szuper-bankfelügyelettel is ez a helyzet.

A szerző a HVG brüsszeli tudósítója

Tényleg kutyakozmetikákat, Elton John-koncertet, az angol királynőt és havi sok ezer euróért unatkozó eurokratákat kell finanszírozniuk a tagállamoknak úgy, hogy közben tombol a válság? Végső fázisba került a következő hétéves közös költségvetés vitája - de mire jutnak egymással a tagállamok az ökölharcban?

A szerző a Takarékbank vezető elemzője

A globális pénzügyi és gazdasági válság kezdete óta jelentősen csökkent Magyarországon a pénzintézetek által kihelyezett hitelállomány. Mind a vállalatok, mind a háztartások több hitelt törlesztenek, mint amennyit felvesznek. A hazai hitelezés csökkenése meghaladja a régióban és az Európai Unióban megfigyelt mértéket; a legtöbb országban az elmúlt másfél évben már lassú növekedést mutatott az újonnan kihelyezett hitelek mennyisége.