tagokvagyunk

A szerző újságíró

"Tényleg komolyan gondolja az Európai Unió, hogy felveszi Bulgáriát tagjai sorába?" A nem túl biztató kérdést Helmut Schmidt egykori német kancellár tette fel a kilencvenes évek derekán, és a veterán szociáldemokrata őszinte megrökönyödése - mivel már régen nem volt aktív politikus - inkább volt tekinthető retorikai kérdésnek, semmint "politikacsináló" megjegyzésnek. Ez jutott eszembe olvasva, hogy a holland liberális kormánypárt, a Szabad Demokrata Néppárt (Volkspartij voor Vrijheid en Democratie, VVD) nem ért egyet az Európai Bizottság 2012 után a közelmúltban megismételt javaslatával, miszerint adják meg Albániának a hivatalos tagjelölti státust.

A szerző közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem docense

Széles az egyetértés abban, hogy az európai integráció válaszút előtt áll: vagy továbbhalad a fiskális és politikai unió felé, vagy szétesik. A lavírozás tartósan nem járható út. Érdemes megvizsgálni az elmúlt évek válságkezelését: milyen hibákat vétettünk? És még inkább: hogyan tudjuk elkerülni ezek megismétlődését?

A szerző közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense

A 2004-es EU-csatlakozásunk óta közel 10 000 milliárd forintnyi uniós támogatást nyelt el a magyar gazdaság. (Jó, ha tudjuk, ennek nagyjából harmadát a magyar adófizetők adták össze.) Irdatlan összeg, a tavaly megtermelt GDP több mint harmada. És a magyar gazdaság mégsem növekszik, gyakorlatilag a 2007-es szinten stagnál. Az Európai Unió adófizetőinek pénzét feneketlen kútba öntik. Ezért a felelősség nem csupán a magyar kormányokat terheli, hanem a pénzt folyósító Európai Bizottságot is.

A szerző újságíró

Dilemma, hogy egy időben legyen-e az országgyűlési és az európai parlamenti választás. Az Európai Parlament (EP) megválasztásának időpontja adott. A tagállamok eltérő hagyományaira tekintettel - például Hollandiában a voksolás mindig csütörtökre esik, másutt vasárnapra - nem is egyetlen napra, hanem 2014. május 22-25-re tűzték ki.

A szerző a BruxInfo főszerkesztője

Fölényes választási győzelme másnapján Angela Merkel szóban is megerősítette azt, amit az elemzők többsége már jó ideje jósol: a német kormány Európa-politikája a választások után sem fog változni. A kancellár szavainak belföldön sokkal kedvezőbb lesz a visszhangjuk, mint az ország határain túl. Főleg Berlintől délre ugyanis általában kritikus szemmel figyelik a Merkeltől a valutaövezeti válságkezelés során látott bűvészmutatványokat. Egy olyan Németországot szeretnének látni, amely kevesebbet pepecsel a bankunió létrehozásával; nem ragaszkodik olyan dogmatikusan a megszorításokhoz; és a belső kereslet élénkítésével kész kivenni a részét az eurózónán belül kialakult egyenlőtlenségek megszüntetéséből, de legalábbis mérsékléséből. A folytonosság ígérete most azt a csalódást keltő üzenetet hordozza számukra, hogy az égvilágon semmi sem fog változni.