tagokvagyunk

A szerző közgazdász, újságíró, e blog szerkesztője

A ciprusi parlament március 19-én este elutasította a bankbetétadót, bizonytalan és veszélyes helyzetet teremtve ezzel a szigetországban. Egyelőre nem látszik a megegyezés a hitelező Trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) és a ciprusi hatóságok között, de akármelyik lehetséges opció valósul is meg, az unió egyik miniállamában nagyon nehéz évek következnek. De vajon van-e reális veszélye annak, hogy a ciprusi incidens átterjedhet más országokra? Felbomolhat-e emiatt az euróövezetet? Kell-e reálisan tartani attól, hogy a ciprusi bankbetétadó Magyarországon is felüti a fejét, az unortodoxia újabb megnyilvánulásaként?

A szerző közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense

Aznap reggel, amikor a közrádióban a miniszterelnök bejelentette, hogy Matolcsy György váltja Simor Andrást a Magyar Nemzeti Bank élén, megismerhettünk kettőt is azon pillérek közül, amelyekre a magyar kormány jövendő gazdaságpolitikája épül majd. Az egyik prioritás az lesz, hogy az államadósság finanszírozásába egyre növekvő arányban kell bevonni a lakosságot és a többi hazai befektetőt, a másik pedig az, hogy folytatódni fog az adórendszer átalakítása és tovább nő a fogyasztást terhelő adók súlya. Ezek a pillérek azonban eleve roskatagok, és ráadásul laza talajba lesznek lecövekelve.

A szerző közgazdász, újságíró, e blog szerkesztője

Soha ilyen kevesen nem bíztak az EU intézményeiben, és soha nem volt ennyire alacsonyan a lakosságnak az unióval kapcsolatos szimpátiaindexe - derül ki az Eurobarométer legutóbbi felméréséből. Az EU népszerűsége a huszonhét tagország átlagában oda esett vissza, ahol a magyar mutató már egy bő éve található. A válság előtti állapothoz képest regisztrált óriási szimpátiacsökkenés veszélyezteti az unió nagyszabású céljait, a mélyülő integrációt.

A szerző a BruxInfo főszerkesztője

Egy álló héten át némi túlzással az ország apraja-nagyja azt számolgatta, hogy mennyi pénzt kap Magyarország az EU-tól a következő hét évben, és ez az összeg hogyan viszonyul a jelenlegi, még az előző kormány által kitárgyalt pénzes borítékhoz. Hiába, "noblesse oblige", tudvalévő, hogy a magyaroknak különleges érzékük van a számokhoz. És úgy látszik, különleges vonzalmuk is. Abban természetesen nincs semmi rossz, hogy megszámoljuk a pénzt, ami a házhoz áll.

A szerző közgazdász, újságíró, e blog szerkesztője

Az EU egészében nem nőttek az egyenlőtlenségek a válság hatására, derül ki a napokban nyilvánosságra hozott Eurostat-adatokból. A legfrissebb, 2011-es számok azt mutatják, hogy vannak olyan országok, ahol a válság dacára még csökkentek is a különbségek, máshol viszont nagyon kinyílt az olló szegények és gazdagok között. Magyarországon 2010 után indult meg a polarizáció, de így is jóval az uniós átlag alatt maradt az egyenlőtlenség.