tagokvagyunk

A szerző a BruxInfo főszerkesztője

Fölényes választási győzelme másnapján Angela Merkel szóban is megerősítette azt, amit az elemzők többsége már jó ideje jósol: a német kormány Európa-politikája a választások után sem fog változni. A kancellár szavainak belföldön sokkal kedvezőbb lesz a visszhangjuk, mint az ország határain túl. Főleg Berlintől délre ugyanis általában kritikus szemmel figyelik a Merkeltől a valutaövezeti válságkezelés során látott bűvészmutatványokat. Egy olyan Németországot szeretnének látni, amely kevesebbet pepecsel a bankunió létrehozásával; nem ragaszkodik olyan dogmatikusan a megszorításokhoz; és a belső kereslet élénkítésével kész kivenni a részét az eurózónán belül kialakult egyenlőtlenségek megszüntetéséből, de legalábbis mérsékléséből. A folytonosság ígérete most azt a csalódást keltő üzenetet hordozza számukra, hogy az égvilágon semmi sem fog változni.

A szerző közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem docense

Szeptember 4-én publikálta a Világgazdasági Fórum a 2013-2014-es Globális Versenyképességi Jelentést. A magyar hírolvasó leginkább arról értesülhetett, hogy Magyarország három helyett rontott egy évvel ezelőtti pozícióján, és ezzel negatív rekordot ért el. De mi a helyzet az unió egészével?

A szerző e blog szerkesztője

Másfél év után az idei második negyedévben ismét növekedési pályára állt az EU és az eurózóna gazdasága. Ráadásul a déli periférián az egy éve esésnek indult hozamfelárak stabilizálódtak, minimálisra mérsékelve az ellenőrizetlen csőd esélyét. Mindezek fényében akár meglepő is lehet, hogy egyre több olyan elemzés lát napvilágot, amely szerint a perifériaországok adóssága továbbra is fenntarthatatlan. Többen elkerülhetetlennek tartják az adósságrendezést, és annak módozatait kutatják. Akkor tehát mégsincs túl az euróövezet a válságon?

A szerző közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem docense

Nemrég e blog azt a kérdést járta körül, hogy lesz-e valaha európai démosz? A kiépülő politikai uniónak közös nevezőre kell majd jutnia a piacgazdaság európai modelljét illetően is. A Journal of European Public Policy 2012-ben különszámot szentelt a kapitalizmus európai változatainak. Ez alapján vesszük sorra, hogy a kontinentális Európa három legnagyobb gazdaságának alapvető intézményei és jellemzői hogyan változtak a válság előtt, alatt és óta. Lesz-e valaha egységes európai piacgazdaság?

A szerző újságíró

A szerző előrebocsátja, hogy közel másfél évtizeden keresztül (1995-2009) Brüsszelben, tudósítóként követte nyomon Magyarország közeledését az Európai Unióhoz, és ha elfogult az integráció irányában, az annak köszönhető, hogy konfliktusos helyzetekben általában az Európai Bizottság kínálta megoldás bizonyult követendőnek és a relatíve legelfogadhatóbbnak.