tagokvagyunk

A szerző közgazdász, újságíró, e blog szerkesztője

Európa legszegényebbjeivé váltak a németek? - kérdezte nemrégiben bombasztikus címben a Wall Street Journal. "A szegény németek belefáradtak az eurózóna mentésébe" - írta ugyanekkor a Financial Times. E hangzatos szalagcímek alapjául egy, az Európai Központi Bank (EKB) által végzett felmérés szolgált, amely szerint a német háztartások vagyoni szintje a legalacsonyabb az euróövezeten belül. Valóban kiköltekeztek a németek, és most már nem futja a déliek megsegítésére, vagy a képlet azért ennél bonyolultabb?

A szerző a BruxInfo főszerkesztője

A negyedik alkotmánymódosítás új helyzetet teremtett az Európai Unió és az Orbán-kormány között két és fél éve zajló kötélhúzásban. A hangsúly a normális üzemmódnak tekinthető kötelezettségszegési eljárásokról egyre inkább a jogállamiság elveinek vélt magyarországi megsértésére (illetve ennek veszélyére), és - ami ennek következménye lehet - az uniós zsargonban "nukleáris opciónak" is nevezett EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás egyre nyíltabb mérlegelésére tevődik át. És bár még mindig több érv szól az "atombomba" bevetése ellen, mint mellette, ennek a lehetőségét már sem az uniós, sem a magyar térfélen nem zárják ki kategorikusan.

A szerző elemző

"A németek negyede kilépne az euróövezetből." Akár így is lehetne értékelni egy április elején készült közvélemény-kutatás eredményét. A Welt am Sonntag című lap megbízásából készült felmérés szerint a válaszadók 24 százaléka tartotta elképzelhetőnek, hogy az euróövezetből való kilépéssel, illetve a márkához való visszatéréssel kampányoló Alternative für Deutschland (AfD) nevű új pártra szavazzon. A semmiből pillanatok alatt több ezres tagságot felépítő AfD április 14-én tartja szövetségi szintű alakuló pártkongresszusát Berlinben, és tervei szerint ősszel már indul a szövetségi parlamenti választásokon is.

A szerző a Mandiner főszerkesztő-helyettese, külpolitikai újságíró

No, no, no! - hangzott Margaret Thatcher emlékezetes tiltakozása a londoni parlamentben 1990-ben, szűkebb értelemben Jacques Delors az európai intézmények jövőbeli hatáskör-növekedéséről szóló megjegyzéseire reagálva; történelmi távlatokban azonban Britannia fényes elszigeteltségét védelmezve az egységesülő kontinenstől.

A szerző közgazdász, az MTA kutatója

Politikusok, szakértők és állampolgárok egyaránt hajlamosak elfeledkezni arról, hogy az Európai Unió nem csupán gazdasági és politikai társulás, hanem értékközösség. Az európai értékek része a nélkülöző, a létbiztonság hiányát megélő embertársaink iránti szolidaritás is. Ez pedig nem merül ki hangzatos deklarációkban, hanem tényleges szolidaritást jelent a szegényekkel. Vagyis praktikus pénzügyi terminusokban azt, hogy a tehetősebbek megtermelt jövedelmük egy részét arra fordítják, hogy az elesettek, a kiszolgáltatottak, általában a szegényebb térségekben élők helyzetén könnyítsenek. És nemcsak az unión belül, hanem azon kívül is, a nemzetközi segélyezés keretében.