tagokvagyunk

A szerző a BruxInfo főszerkesztője

Egy álló héten át némi túlzással az ország apraja-nagyja azt számolgatta, hogy mennyi pénzt kap Magyarország az EU-tól a következő hét évben, és ez az összeg hogyan viszonyul a jelenlegi, még az előző kormány által kitárgyalt pénzes borítékhoz. Hiába, "noblesse oblige", tudvalévő, hogy a magyaroknak különleges érzékük van a számokhoz. És úgy látszik, különleges vonzalmuk is. Abban természetesen nincs semmi rossz, hogy megszámoljuk a pénzt, ami a házhoz áll.

A szerző elemző

A hitelminősítők megzabolázása régi, kedvenc témája az Európai Bizottságnak. Ezért is újságolták el nagy büszkeséggel a brüsszeli hírforrások, hogy a január közepén az Európai Parlament által is jóváhagyott szigorítások nyomán alaposan sikerült korlátozni az ügynökségek, kivált a "három nagy" eddigi "kényuralmát". Csupán az új jogszabály tagállamokbeli átültetése van hátra, ami várhatóan tavasszal megtörténik. Ezek után új világ kezdődik, gondolhatják sokan. De tényleg ilyen mélyrehatóak lesznek ezek a változások? Kicsit megint olyan lett ez az EU-s intézkedés, mint amikor a bíró okos lánya túljár Mátyás király eszén: szigorítottak is, meg nem is.

A szerző a Mandiner főszerkesztő-helyettese, külpolitikai újságíró

A csehek alig egynegyede ítéli meg pozitívan az EU-t és a cseh uniós tagságot, miközben másfél évtizeden keresztül volt az ország egyik legbefolyásosabb politikusa a harcos EU-szkeptikus Václav Klaus. A nagyobb hatalmakkal szembeni szkepszisnek több százados hagyománya van Csehországban - de az elnökválasztás második fordulója nemzeti szakítópróbává válhat.

A szerző közgazdász, újságíró, e blog szerkesztője

Az EU egészében nem nőttek az egyenlőtlenségek a válság hatására, derül ki a napokban nyilvánosságra hozott Eurostat-adatokból. A legfrissebb, 2011-es számok azt mutatják, hogy vannak olyan országok, ahol a válság dacára még csökkentek is a különbségek, máshol viszont nagyon kinyílt az olló szegények és gazdagok között. Magyarországon 2010 után indult meg a polarizáció, de így is jóval az uniós átlag alatt maradt az egyenlőtlenség.

A szerző elemző

Mi a közös Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének karácsonyi beszédében és a Brüsszel főterén felállított, karácsonyfának csúfolt neoncső-installációban? Az, hogy mindkettő szembeötlő plaszticitással mutatja meg az EU jelenlegi állapotát.