tagokvagyunk

A szerző a HVG brüsszeli tudósítója

A tények és a médiafolyamból a fejekben lerakódó részletek általában jó, ha köszönőviszonyban vannak egymással. Vajon mi rögzült a brüsszeli buborékban élőkben a Magyarországot övező felfokozott figyelemből?

(A szerző külpolitikai újságíró, a BBC volt munkatársa)

Érdekes értelmezési különbségre világít rá az Európai Bizottság - továbbá elsősorban Németország és Franciaország - és a magyar kormány között kibontakozott vita. Míg az előbbiek alapelvekről és normákról beszélnek, addig az utóbbi jogszabályokat, tágabb értelemben a szuverenitás kérdését emlegeti.

Nehezen "bírják idegekkel" az Európai Központi Bank vezető német tisztviselői a frankfurti pénzintézetben rájuk nehezedő nyomást. Idén már két kulcspozíciót betöltő pénzügyi szakember, Axel Weber és Jürgen Stark is a távozott az EKB-től. Weber, az EKB elnöki székének egykori várományosa, illetve az uniós jegybank főközgazdásza, Stark is azzal sokallt be, hogy bizonyos tagállamok egyre gátlástalanabbul igyekeznek beleszólni a pénzintézet működésébe. A probléma ugyanakkor korántsem értelmezhető pusztán az új helyzetekhez alkalmazkodni képtelen, fafejű német banktisztviselők duzzogásaként. A személyes ellentétek valójában a lassan az egész euróövezetet élesen megosztó központi kérdés lecsapódásai: mekkora és milyen szerepet kaphat az EKB a válság kezelésében.

(A szerző a újságíró, a Világgazdaság munkatársa.)

Mintha az intenzíven ápolt édes fia vastüdejébe rúgott volna egyet apja, amikor Jacques Delors a Telegraph egyik decemberi számának azt nyilatkozta: az euró a kezdetektől elhibázott volt. Kérdés, bölcs dolog-e a monetáris unió atyjának tartott, 86 éves politikus részéről ilyen kemény szavakkal ostorozni egyik fő művét.