tagokvagyunk

A szerző közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem docense

December 17-én megalakult az új német kormány. Ezt a fejleményt nyilvánvalóan meg kellett várni ahhoz, hogy bármit megtudjunk az új (harmadik) Merkel-kormány európai integrációt illető terveiről. Erre a kancellár beiktatása után hamar sor is került.

A szerző újságíró

Felzúdulást keltett Európában Nagy-Britannia azon terve, hogy a jövőben korlátozza az unió "új" tagállamaiból érkező bevándorlók számát. Az elképzelés nemcsak az érintett országokban váltott ki ellenérzést, de az Európai Bizottságnál (EB) is azonnal bekapcsolt a vészjelző. Éppen Andor László, az EB foglalkoztatottságért, szociálpolitikáért és társadalmi befogadásért felelős magyar tagja akasztott látványosan bajuszt David Cameron brit kormányfővel, állítva, hogy London bevándorlásellenes érvei gyenge lábon állnak. Brüsszel nem tagadja, hogy a nyitott határok és a szabad munkavállalás visszaélésekre is alkalmat adnak, azonban szerinte ez nem ért el kritikus tömeget, és különben is, megfelelő államigazgatási eszközökkel kezelhető. A bevándorlók beilleszkedésének elősegítésére ráadásul közösségi pénzforrás is rendelkezésre áll, hiszen erre a célra felhasználható az Európai Szociális Alap.

A szerző elemző

Kissé mintha alábbhagyott volna a tiltakozók dühe Kijevben, de az továbbra sem látszik, hogy mi lehet a megoldása hosszabb távon Ukrajna megosztottságának. A demonstrációkat Viktor Janukovics elnök váltotta ki azzal a döntésével, hogy a vilniusi keleti partnerségi csúcson elhalasztotta a már készen álló uniós társulási szerződés aláírását. Az ukrán vezetés Moszkva és Brüsszel közötti hintapolitikája, illetve az utcai megmozdulások ismét felszínre hozták a keleti, oroszajkú, Moszkva-barát népesség és a nyugati, ukrán tudatú, Európa felé nyitottabb lakosság közötti ellentétet.

A szerző elemző

"Önmagában az udvariasság nem elég ahhoz, hogy a kínaiaktól megkapjuk, amit szeretnénk"-hangzott el a múlt heti EU-Kína-csúcson Karel De Gucht intése. Az uniós kereskedelmi biztos szerint mindkét fél nyilvánvalóan a saját egyedi érdekeit tartja szem előtt, és Európa számára az a legfontosabb, hogy egy közös hangon fogalmazza meg ezeket. Ez a feddéssel felérő megjegyzés elsősorban azokra a különleges partnerségi kapcsolatokra vonatkozik, amelyeket egyes tagállamok bilaterális alapon működtetnek Pekinggel, esetenként nemzeti érdekeiket a közös tagállami szempontok elé helyezve. Persze ez elsősorban Németországnak szólt, de nem az EU legnagyobb gazdasága az egyetlen, ahol Kína fogadókészséget találhat "különutas" megoldásokra vagy legalábbis véleményekre.

A szerző a Mandiner főszerkesztő-helyettese, külpolitikai újságíró

"Nincs rá étvágy a társadalomban" - válaszolja Ingvild Nass Stub norvég külügyi államtitkár egy napfényes novemberi reggelen Oslóban arra a kérdésünkre, mi a helyzet a norvég EU-csatlakozás lehetőségével. Hiába van ugyanis a két legnagyobb politikai erő, a baloldali Munkáspárt és a jobboldali Konzervatív Párt elvben a csatlakozás mellett, a norvég társadalom nem kér az Európai Unióból. Így, bár nyolc év baloldali kormányzás után épp az elmúlt hetekben alakult meg a jobboldali kormány, a csatlakozás borítékolhatóan ezután sem lesz napirenden. Igaz, ennek ellenére egyre inkább szervesül az EU-norvég viszony, amiből egész Európa profitál. Norvégia Európa tagja, tagság nélkül is.