tagokvagyunk

A szerző közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem docense

Nemrég e blog azt a kérdést járta körül, hogy lesz-e valaha európai démosz? A kiépülő politikai uniónak közös nevezőre kell majd jutnia a piacgazdaság európai modelljét illetően is. A Journal of European Public Policy 2012-ben különszámot szentelt a kapitalizmus európai változatainak. Ez alapján vesszük sorra, hogy a kontinentális Európa három legnagyobb gazdaságának alapvető intézményei és jellemzői hogyan változtak a válság előtt, alatt és óta. Lesz-e valaha egységes európai piacgazdaság?

A szerző újságíró

A szerző előrebocsátja, hogy közel másfél évtizeden keresztül (1995-2009) Brüsszelben, tudósítóként követte nyomon Magyarország közeledését az Európai Unióhoz, és ha elfogult az integráció irányában, az annak köszönhető, hogy konfliktusos helyzetekben általában az Európai Bizottság kínálta megoldás bizonyult követendőnek és a relatíve legelfogadhatóbbnak.

A szerző a Political Capital Institute igazgatója, a Reflection Group (New Pact for Europe) tagja

Ha Magyarország és az Európai Unió konfliktusáról lehántjuk a rárakódott retorikai rétegeket, az adott polémián jelentőségében messze túlmutató dilemmához érkezünk. Nem csak az a kérdés ugyanis, hogy mi a helyes stratégia az EU részéről, amennyiben úgy érzi, egy tagállam szisztematikusan megsérti az unió alapértékeit. Ez egy általánosabb problémához vezet el: miként viszonyulnak az unió döntéshozói a "demokratikus deficitekhez", jelentkezzenek azok tagállami vagy uniós szinten.

A szerző elemző

A japánokat valaha Ázsia poroszainak is nevezték a 19. század második felében kezdődött, erősen német mintákat követő, látványos gazdasági fejlődéssel összefüggésben. Ma viszont Olaszországgal kapcsolatban lehet hallani olyan véleményeket, hogy japán sémákat idéz gazdasági folyamatainak alakulása. Sajnos ez utóbbi párhuzam egyáltalán nem hízelgő. Ebben az esetben ugyanis a japán modell a tartós recessziót és a kezelhetetlen magasságban rögzülő államadósság-állományt jelenti.

A szerző újságíró

A magyar miniszterelnök előbb a horvát televízióban, aztán az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján, majd pedig az Európai Parlamentben beszélt az integráció és Magyarország viszonyáról. A feltűnően kombattáns vélemény masszív euroszkeptikus kritikát tartalmaz. Középpontjában Magyarország szuverenitása áll, amelyet meg kell védeni az Európai Unióval szemben. Orbán szerint Magyarország - eltérően az EU számos tagállamától - sikeresen száll szembe a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság hatásaival, és éppen ezért a kormány nem kér az Európai Bizottság gazdasági ajánlásaiból.