(A szerző újságíró.)

A volt Jugoszlávia bekebelezését az EU 2004-ben elkezdte. A szlovének azóta érezhetik bizonyítottnak a tételt, amely szerint rajtuk kívül csak büdös parasztok laktak Jugoszláviában. Eltelt azonban néhány év, és már azon kattogtunk, hogy nem lenne-e kézenfekvő, már a románok és a bolgárok körében beengedni a tutiba a horvátokat is. Persze a balkáni országok minden betegségével bajlódó Horvátország a maga szökésben lévő háborús bűnöseivel szóba se kerülhetett. Már tudjuk, hogy 2013-ban a horvátok is belépnek, de mostanság nemigen hallani arról, hogy ki lesz a következő. Nem is lenne veszélytelen nagy összegeket tenni a többi volt jugoszlávra, de egy képzeletbeli fogadóirodában Bosznia és Hercegovina jó pénzt hozhatna.

2013-ban, amikor Horvátországot visszacsatolják Európához, a közösségnek kertszomszédjává válik Bosznia és Hercegovina, amely még soha nem volt ilyen közel az EU-hoz. Igaz, közben nem haladtak felé, hanem megvárták, hogy az EU jöjjön el hozzájuk.
Bosznia el se indult, aztán megtorpant. Az ország EU integrációs törekvéseiről mindent elárul, hogy a jelenlegi állás szerint még Szerbia is hamarabb csatlakozhat a klubhoz, mint Bosznia és Hercegovina, pedig lakossága, a szerbekkel ellentétben, piszkosul vágyik arra, hogy országuk az EU tagja legyen. Több egymást követő felmérés is azt mutatta, hogy az ott élők 90 százaléka támogatja a belépést. Egy nyár közepén publikált EU megrendelésre készült kutatás szerint Boszniában az EU tagságtól szociálisan felelős, normális, igazságos államot várnak az emberek, amelyben a fizetésből meg lehet élni.
A közeledés az EU-hoz némi aggodalmat is kelt az emberekben. Legtöbben a jól képzett emberek távozásától félnek (61%), illetve a fiatalok kivándorlásától (59,4%). Ezeket követi a NATO tagságtól rettegők csoportja (46,7%), és a boszniai identitást féltők köre (43,3%). A válaszadók 54,1 százaléka érezte magát európainak.
Húzzák a szekeret, csak nem egy irányba
Nagyon csatlakoznának, de mindenki tudja, hogy sok víz lefolyik addig a Bosznán. A kettészakadt ország alig haladt valamit előre az unióba vezető úton. Jelenleg 100 millió euró rendkívül kedvező kamatú kölcsönre vár az ország, de nem bírják felvenni, mivel a bosnyákok, szerbek és a horvátok a költségvetésről csak vitatkozni tudnak, a megegyezés már nem megy.
A tartós viszály miatt veszélybe kerülhetnek a csatlakozás előtti támogatások is. Az IPA előcsatlakozási alapokból 96 millió eurót várnak, de ez a pénz elúszhat, ha nem jutnak dűlőre egymással az államalkotó nemzetek vezetői. A pénzt az igazságszolgáltatási rendszer reformjára, a közigazgatás fejlesztésére, a kis- és középvállalkozások segítésére és az úthálózat fejlesztésére fordíthatnák.
A Republika Srpskát hosszú évek óta vezető Milorad Dodik szerint Bosznia és Hercegovina nem állam, hanem államszövetség. Nem is áll távol az igazságtól ez a kijelentés, hiszen a kifelé egységes országban nagyon sokféle erő hat. Javarészt ellentétes irányokba.
“Bosznia két erős entitásból álló, de egységes ország, három államalkotó nemzettel” - ismételgetik el a boszniai háborút lezáró daytoni béke dogmáját a nyugati diplomaták, amikor ez a kérdés felmerül, de egyelőre hiába szajkózzák, nem tudják a leckét a Bosznia és Hercegovinaiak, azaz a szerbek, a horvátok és a bosnyákok.
Az egymás mellett létező két “entitás” a Bosznia-Hercegovinai Föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság, amely az atlaszokban együtt alkotja Bosznia és Hercegovinát. A valóságban inkább egy rossz albérlethez hasonlít a haza, mintsem egységes országhoz. A szerbek a külön szobában terpeszkednek, a horvátok és a bosnyákok osztoznak a másikon. Együtt fizetik a rezsit, a bérleti díjat, de mindannyian sokat vitatkoznak a számlák felett. Valaki mindig elfelejti lehajtani az ülőkét, vagy nem hajlandó mosogatni. Nagyon lassan haladnak a fontos döntések is, a különféle határidők csak papíron léteznek.
A két entitásban még az adók is eltérő mértékűek, mindenkinek van vagy egy tucatnyi elnöke, alenöke, kisfőnöke, biztosa, külön vécésnénije, hogy fokozzák a zűrzavart. A horvátok szerint a többségi bosnyákok albérlőként tekintenek rájuk. A szerbek fővárosa hivatalosan Szarajevó, de valójában Banja Luka a főhadiszállás. Háborús bűnökkel is vádolják egymást az egy országban élők, és a szerbek és a horvátok is álmodoznak arról, hogy csatlakoznak az anyaországukhoz. Aki Bosznia és Hercegovinával folytat tárgyalást három emberrel ül egy asztalhoz, a bosnyák, a horvát és a szerb elnökségi taggal. Képzeljünk csak el egy Fico, Orbán, Tadics vezette közös kormányt. Vagy inkább ne.
Aligha akadna valaki, aki meg tudná jósolni, mikor csatlakozhat Bosznia és Hercegovina az Európai Unióhoz. Egyelőre annyi biztos, hogy a lakosság nagyon szeretné, már csak az a kérdés, hogy választott vezetőik százai szeretnék-e legalább ennyire.