(A szerző újságírónak készül.)

Egy rokon szerint az elmúlt félévben én voltam a magyar Cooky. Az EuradioNantes újságíró gyakornokaként a magyar akcentusos franciámmal próbáltam lehengerelni Nantes éterébe hallgató, és a világ internet előtti közönségét.

"Fülbemászó európai sokszínűség" - szól magyarul az EuradioNantes egyik szlogenje. Egy nonprofit adóról van szó, amely Nantes-ban működik 2007 óta, és a többi szlogen szerint egyszerre helyi és európai, valamint a földrészen egyedülálló tanrádió. Nem iskolarádió, csak akkor, ha Európa az iskola. A hét állandó francia munkatárs mellett ugyanis félévente egy új, tíz európai diákból álló csapat működteti. Őket korábbi tapasztalataik, franciájuk, de leginkább a nemzeti kiegyensúlyozottság elve alapján választják ki. Én belga, olasz, angol, német, osztrák, francia, bolgár és litván kollégák közé kerültem, az Euradio történetében negyedik magyarként. Csillogó szemek a csapatfotón, szép akcentusok az éterben.
A rádió műsorstruktúrája ötvözi az itthoni kereskedelmi és közösségi rádiók sajátosságait: napi öt magazinműsor, hírműsorok, tematikus kulturális adások és az európai nonprofit médiaszcénától kölcsönzött programok váltogatják egymást. A különbséget a magazinműsorokban akcentussal beszélő műsorvezetők, a napi öt óra angol anyanyelvi műsor, az EU-s hírfókusz és a világzene dominanciája adja.
A hallgatói szondázások szerint naponta 10 és fél ezer Nantes-i teker az Euradio-ra, a neten pedig elsősorban a párizsi tinédzserek körében népszerű, pont az angol nyelv és a máshol nem hallható zenék miatt. Így például a repertoárban egyedüli magyar Kovács Kati miatt is.
Ami a statisztikákat illeti, én a félév alatt összesen két állandó hallgatóval találkoztam, mindketten nyugdíjasak voltak. Egyikük a stúdióba jött kifejezni a rajongását mind a munkánk, mind a fiatalságunk iránt. A másik pedig telefonon közölte a nemrajongását, mert szerinte az Euradio egyoldalúan egy szép, új világként beszél az Unióról. Ettől függetlenül mi izgultunk az élő műsorok előtt, mondjuk adásba végül csak haverok telefonáltak.
Kifejezőnek tartom Folk György hasonlatát, amely szerint az EU egy huszonhét fejű sárkány. Óriási, állandóan alakot vált, és kicsit tartunk tőle. Minden iskolám minden évében volt egy "EU valami" nevű tantárgyam, de az EuradioNantes-ig a közösség működéséről a legtöbbet a Bizottság megbízásából a YouTube-ra feltöltött oktató videókból tanultam. Aztán jött a gyakorlat, ami tényleg teszi a mestert, bár azért a félév során vissza-visszatérő szerkesztőségi kérdés maradt, hogy mi a különbség az Európai Bizottság és az Európai Parlament bizottságai között, mit csinál a Miniszterek Tanácsa, miért van két elnöke az Európai Unió Tanácsának, stb.
Hogy az Euradio hallgatók mennyire ismerik ki magukat az EU intézményi útvesztőin, arról nem született statisztika. A napi ötször sugárzott, az EU-s intézményi aktualitásnak szentelt hírműsor készítése sem volt különösebben vonzó feladat a gyakornokok számára, pedig egy alapszintű műsorhoz elég néhány brüsszeli, strasbourgi távolsági hívás. Mi több, a hírmagyarázathoz letisztult intézményi sajtóközlemények, angolul és franciául is profin nyilatkozó szóvivők és képviselők is majdnem mindig rendelkezésre álltak. Általában azonban a "Kellene 40 másodperc a régiós tanáccsal az osztrigák magas halálozásáról, 1 órányira vannak innen, megcsinálod?" típusú, életszagú kérések népszerűbbek voltak. A terepmunkához és az első kézből-elvhez való ragaszkodás egyébként az Euradio működésének alaptétele. Alapvetően a nemzeti sajtót anyanyelven figyelni tudó gyakornokcsapat ötlete is innen ered.
Ha már EU, az "Európai kezdeményezés" napi rovat lehetőséget adott civil akciók bemutatására, mindenhonnan Európából, így beszéltünk például Bódvalenkéről, a magyar freskófaluról is. A hírműsorokban pedig mindenki lobbizhatott a saját országának témáiért, így én napi szinten tájékoztattam a vörösiszap-katasztrófáról, az EU-s magyar elnökségről és az új magyar médiatörvényről. A gyakorlat végén összeszámoltan, és a médiatörvényről az ottlétem alatt 27-szer beszéltünk adásban magyar szerkesztőkkel, tüntetőkkel, kormányszóvivőkkel, mikor kivel. És ha már első kézből tájékoztatás, az euradionantes.eu-ra egy speciális webes aloldalt is készítettünk a magyar törvény apropóján, a médiaszabadság összeurópai vizsgálatáról. Itt a törvényszöveg francia résumé-je mellett nemzetközi lapok szerkesztői mondanak véleményt a magyar és a saját hazai médiahelyzetről. Ezzel egyidőben a rádió vezetése Orbán Viktorról is kért tőlem egy portrét, hogy választ kapjanak arra, honnan jött, illetve hova tart az EU Tanácsának új elnöke.
A rádiózás mellett egy nyugdíjas csoportot tanítottam magyarul. Családi indíttatásból vagy történelmi szolidaritásból, de mindannyian érdeklődtek Magyarország iránt. Egyikük, az '56-tól megihletett Pierre egyszer azon filozofált hangosan, hogy az Ausztriától keletre lévő országokról az európai média, az EuradioNantes-ot kivéve miért nem ad hírt napi szinten. A választ abban látta, hogy a Nyugatnak ez a régió még mindig nem országokat jelent, hanem onnan nézve csak egy szürke keleti blokk vagyunk. De az Euradio-t sem ő, sem a többiek nem hallgatták, mert "a tekerősön nehéz megtalálni".
Az EuradioNantes-nál eddig 80 diák tanult rádiózni, Európa 2007-ben „Európai kezdeményezés” kitüntetéssel, Franciaország 2009-ben Louise Weiss európai újságírói díjjal ismerte el. De hiába az európai nagyszerűség, ha ott a civil kisszerűség. Láthatóvá válni, láthatónak maradni, pályázni és egyszerre tanítani, motiválni, az elég nehéz kisszámú munkatárssal. A megérkezésünk után emiatt az első feladataink között volt egy lista készítése a hazai kommunikációs, újságíró és nemzetközi tanulmányok szakok elérhetőségeivel. A tavaszi Euradio félévre mégsem volt elég jelentkező, magyar egyáltalán nem (anno én is teljesen véletlenül, egy barátomtól hallottam a lehetőségről). Az üzenet tehát valahol blokkolva van.
Megtanulni rádiózni, franciául, EU-s pénzen, számomra soha vissza nem térő alkalom volt. És tapasztalatnak is tökéletesnek bizonyult, a kitűzött céljaimat elértem, még a francia élő interjús mélyvíz is pocsolyává zsugorodott. A civil korlátok mellett az EuradioNantes stagnálásában minden bizonnyal közrejátszik a gazdasági válsággal párhuzamos EU iránti bizalom zsugorodása is. Nekünk, magyaroknak az euroszkepticizmusért nem is kell messzire mennünk, idén nemzeti (ünnepes) parancsba is adták. Mindenesetre én vittem egy-két EuradioNantes prospektust a millenáris parki Európa Pontba.