tagokvagyunk

A szerző közgazdász, az MTA kutatója

Politikusok, szakértők és állampolgárok egyaránt hajlamosak elfeledkezni arról, hogy az Európai Unió nem csupán gazdasági és politikai társulás, hanem értékközösség. Az európai értékek része a nélkülöző, a létbiztonság hiányát megélő embertársaink iránti szolidaritás is. Ez pedig nem merül ki hangzatos deklarációkban, hanem tényleges szolidaritást jelent a szegényekkel. Vagyis praktikus pénzügyi terminusokban azt, hogy a tehetősebbek megtermelt jövedelmük egy részét arra fordítják, hogy az elesettek, a kiszolgáltatottak, általában a szegényebb térségekben élők helyzetén könnyítsenek. És nemcsak az unión belül, hanem azon kívül is, a nemzetközi segélyezés keretében.

A szerző a Mandiner főszerkesztő-helyettese, külpolitikai újságíró

Viktorland vagy Viktoristan: az elmúlt időszakban alkalmanként hasonló szójátékokkal és karikatúrákkal lehetett találkozni a nemzetközi sajtóban a Viktorok vezette, nemzetközi kritikák kereszttüzébe került Magyarország, Románia és Ukrajna kapcsán. A vezetők közös keresztnevén és a mindhárom országot folyamatosan érő nyugati kritikák tényén kívül persze nagyon eltérő okok miatt jelenik meg feszültség az adott ország vezetése és az európai intézmények között. Victor Ponta sem érdemtelenül keltette fel a demokrácia éber őreinek figyelmét.

A szerző a BruxInfo főszerkesztője

A politikusok már jó ideje mantraként ismételgetik, mégis elég sokáig kellett várni rá, hogy valóra váljék: a jövőben nem fordulhat elő (vagy inkább csak kivételes esetben), hogy a pénzügyi rendszer hibáiért az adófizetők állják a számlát. Nos, a jövő elkezdődött, mégpedig Cipruson, ahol a reménytelen helyzetbe került bankszektornak a saját hajánál fogva kell kirántania magát a mocsárból. A bankok szanálásának költségeit az adófizetők helyett a pénzintézetek részvényeseire, hitelezőire és a nagybetétesekre hárítják át.

A szerző közgazdász, újságíró, e blog szerkesztője

A ciprusi parlament március 19-én este elutasította a bankbetétadót, bizonytalan és veszélyes helyzetet teremtve ezzel a szigetországban. Egyelőre nem látszik a megegyezés a hitelező Trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) és a ciprusi hatóságok között, de akármelyik lehetséges opció valósul is meg, az unió egyik miniállamában nagyon nehéz évek következnek. De vajon van-e reális veszélye annak, hogy a ciprusi incidens átterjedhet más országokra? Felbomolhat-e emiatt az euróövezetet? Kell-e reálisan tartani attól, hogy a ciprusi bankbetétadó Magyarországon is felüti a fejét, az unortodoxia újabb megnyilvánulásaként?

A szerző közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense

Aznap reggel, amikor a közrádióban a miniszterelnök bejelentette, hogy Matolcsy György váltja Simor Andrást a Magyar Nemzeti Bank élén, megismerhettünk kettőt is azon pillérek közül, amelyekre a magyar kormány jövendő gazdaságpolitikája épül majd. Az egyik prioritás az lesz, hogy az államadósság finanszírozásába egyre növekvő arányban kell bevonni a lakosságot és a többi hazai befektetőt, a másik pedig az, hogy folytatódni fog az adórendszer átalakítása és tovább nő a fogyasztást terhelő adók súlya. Ezek a pillérek azonban eleve roskatagok, és ráadásul laza talajba lesznek lecövekelve.